Mária-siralom

A Winkler-kódexben található Mária-siralom egy devóciós passió, vagyis a nagypénteki liturgiát, Jézus szenvedésének és Mária fájdalmának buzgó, elmélyült átélését szolgálta. Az Ómagyar Mária-siralom sorait jól ismerjük: „Világ világa / Virágnak virága! / Keservesen kínzatul / Vas szegekkel veretül”. 1300 körül keletkezett a latin nyelvű planctus e magyar átköltése, amit a szentmise részeként vagy a maguk zárt közösségében apácák énekeltek gregorián dallamra. Kétszáz évvel később a Winkler-kódex ismeretlen papi vagy szerzetesi szerzője megrázó drámai cselekményként bontja ki a siralom témáját. Hangzása régies, de ötszáz év múltán is érthető, hirdetve a mohácsi vész előtti magyar nyelv kifejező erejét, képi gazdagságát. E fordítások, átiratok azért születtek, hogy a latinul nem tudó apácák, papnövendékek, és persze a világi hívők is részesei leehessenek a misének. A kolostor falai közt rendszeres áhítat folyt közös imákkal és énekléssel, de nyilvános istentiszteleten a nők nem szerepelhettek. De ha a siralom férfi és női hangra íródott, akkor kik és hogyan adták elő? Úgy tudjuk, hogy a narrátort egy idősebb szerzetes testvér szólaltatta meg, Mária szövegét pedig egy fiatal szerzetes vagy papnövendék mondta, Mária szobrot tartva a kezében. Rá hárult, hogy a gyermekét sirató anya fájdalmát tolmácsolja. Mi 1990-ben mutattuk be ezen első magyar drámai emléket. Mária és a kommentátor párbeszéde háromszor hangzott el három színész-páros előadásában. Játszottuk a Jézus Szíve templomban, a Szent István-bazilikában, kárpátaljai és erdélyi turnénkon összesen 54 alkalommal.